Blog index
Egy sor kémiai, biokémiai vagy termokémiai átalakítási folyamaton keresztül ezek a megújuló erőforrások olyan kémiai köztitermékekké és monomerekké alakulnak, amelyek felhasználhatók ipari termékek – például ragasztók, tömítőanyagok, bevonatok és gyanták – összetételében.
A kőolaj eredetű alapanyagokkal ellentétben a biomassza alapanyagok folyamatosan megújulnak természetes biológiai ciklusokon keresztül. A gyártási folyamattól függően a biomassza eredetű anyagok részben vagy teljesen helyettesíthetik a fosszilis eredetű összetevőket, miközben egyenértékű mechanikai, kémiai és hőtechnikai teljesítményt biztosítanak. A zöldkémia és a bio-finomítási technológiák fejlődése lehetővé tette a nagy teljesítményű bio-alapú polimerek gyártását, amelyek megfelelnek az igényes ipari alkalmazások követelményeinek.
A biomassza eredetű anyagok egyik fő környezeti előnye a szén eredetében rejlik. Növekedésük során a növények fotoszintézis útján légköri szén-dioxidot (CO₂) nyelnek el, és ezt a szenet beépítik biomasszájukba. Amikor a biomassza eredetű anyagok életciklusuk végén elégetésre kerülnek, a felszabaduló CO₂ nagyrészt megfelel a növény növekedése során korábban megkötött széntartalomnak. Ez egy rövid távú biogén szénciklust hoz létre, amelyről általánosan úgy tartják, hogy alacsonyabb nettó hatással van a légköri CO₂-koncentrációra, mint a fosszilis szén kitermelése és elégetése.
Fontos megjegyezni, hogy a bio-alapú kifejezés nem feltétlenül jelent biológiailag lebomlót. A bio-alapú kifejezés kizárólag a felhasznált alapanyagok megújuló eredetére utal, míg a biológiai lebomlás a végtermék kémiai szerkezetétől és az ártalmatlanítás környezeti feltételeitől függ. Ennek megfelelően egy biomassza eredetű ragasztó ugyanazt a tartósságot, vegyi ellenálló képességet és hosszú távú teljesítményt nyújthatja, mint egy hagyományos fosszilis eredetű ragasztó, miközben csökkenti a nem megújuló erőforrásoktól való függést.
A ThreeBondnál a fenntarthatóbb anyagmegoldások iránti elkötelezettségünk részeként olyan ragasztó- és tömítőanyag-választékot fejlesztettünk ki, amely biomassza eredetű alapanyagokat tartalmaz. A megújuló erőforrások kiválasztott összetételekbe történő integrálásával célunk, hogy csökkentsük a fosszilis eredetű alapanyagok használatát, miközben megőrizzük az ipari alkalmazásokhoz szükséges magas szintű teljesítményt, megbízhatóságot és tartósságot.
Bio-alapú technológiáink gondosan kiválasztott, megújuló alapanyagokra épülnek, amelyek mindegyike egyedi kémiai és funkcionális tulajdonságokkal járul hozzá termékeink teljesítményéhez. A jelenleg összetételeinkben használt biomassza eredetű anyagok közé tartozik:
A fenntarthatóság túlmutat a megújuló alapanyagok kiválasztásán. A termékek tervezésének, gyártásának és felhasználásának módja is jelentős szerepet játszik a teljes környezeti hatás csökkentésében. A ragasztók és tömítőanyagok hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb gyártási folyamatokhoz azáltal, hogy javítják a gyártási hatékonyságot, csökkentik az anyagfelhasználást, és meghosszabbítják az összeszerelt alkatrészek élettartamát.
A hagyományos mechanikus rögzítési módszerekhez képest a ragasztásos kötés csökkentheti egy összeszerelt egységhez szükséges alkatrészek számát, egyszerűsítheti a gyártási műveleteket, és lehetővé teheti könnyű anyagok használatát. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak a gyártás során felhasznált energia csökkentéséhez, miközben támogatják könnyebb és hatékonyabb termékek fejlesztését olyan iparágakban, mint az elektronika, az autóipar, a repülőgépipar és a megújuló energia.
Emellett a tartós ragasztási és tömítési megoldások javítják a termékek megbízhatóságát és élettartamát azáltal, hogy megvédik az érzékeny alkatrészeket a nedvességtől, vegyi anyagoktól, rezgésektől, portól és hőciklusoktól. A termékek tartósságának növelése segít csökkenteni a karbantartási igényeket, korlátozni a idő előtti cserét, és csökkenteni az anyagpazarlást a termék teljes életciklusa során.
Számos modern ragasztási technológia hozzájárul a tisztább és hatékonyabb gyártáshoz is azáltal, hogy csökkenti az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátását, minimalizálja a folyamat során keletkező hulladékot, és lehetővé teszi az alacsonyabb kötési hőmérsékletet vagy a gyorsabb kötési időt. Ezek a fejlesztések alacsonyabb energiafogyasztást, nagyobb termelékenységet és csökkentett környezeti lábnyomot eredményezhetnek a gyártási műveletek során.
Biomassza eredetű anyagokból készült tömítőanyagok és ragasztók
13/07/2026
Napjainkban a környezetvédelmi szempontok minden iparágat és a gyártási folyamat minden szakaszát befolyásolják. A vállalatok egyre inkább keresik a módját, hogy fenntarthatóbb alapanyagok és alkotóelemek kiválasztásával csökkentsék környezeti hatásukat. Egy termék minden eleme, beleértve a ragasztókat és tömítőanyagokat is, szerepet játszik a teljes környezeti lábnyom javításában.
Mivel a műanyaghoz kapcsolódó ipari hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, a fenntarthatóbb alapanyagokra épülő ragasztók fejlesztése fontos lépéssé vált a fosszilis erőforrásoktól való függés csökkentése és a körforgásosabb gazdaság támogatása felé.
Mivel a műanyaghoz kapcsolódó ipari hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, a fenntarthatóbb alapanyagokra épülő ragasztók fejlesztése fontos lépéssé vált a fosszilis erőforrásoktól való függés csökkentése és a körforgásosabb gazdaság támogatása felé.
01. Mik a biomassza eredetű anyagok?
A biomassza eredetű anyagok megújuló biológiai alapanyagokból, nem pedig hagyományos fosszilis eredetű erőforrásokból készült anyagok. Ezek az alapanyagok nemrégiben élt szervezetekből származnak, és növényi eredetű forrásokat foglalnak magukban, mint például növényi olajok, cukrok, keményítők, cellulóz, lignin, természetes gyanták, valamint mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek.
Egy sor kémiai, biokémiai vagy termokémiai átalakítási folyamaton keresztül ezek a megújuló erőforrások olyan kémiai köztitermékekké és monomerekké alakulnak, amelyek felhasználhatók ipari termékek – például ragasztók, tömítőanyagok, bevonatok és gyanták – összetételében.
A kőolaj eredetű alapanyagokkal ellentétben a biomassza alapanyagok folyamatosan megújulnak természetes biológiai ciklusokon keresztül. A gyártási folyamattól függően a biomassza eredetű anyagok részben vagy teljesen helyettesíthetik a fosszilis eredetű összetevőket, miközben egyenértékű mechanikai, kémiai és hőtechnikai teljesítményt biztosítanak. A zöldkémia és a bio-finomítási technológiák fejlődése lehetővé tette a nagy teljesítményű bio-alapú polimerek gyártását, amelyek megfelelnek az igényes ipari alkalmazások követelményeinek.
A biomassza eredetű anyagok egyik fő környezeti előnye a szén eredetében rejlik. Növekedésük során a növények fotoszintézis útján légköri szén-dioxidot (CO₂) nyelnek el, és ezt a szenet beépítik biomasszájukba. Amikor a biomassza eredetű anyagok életciklusuk végén elégetésre kerülnek, a felszabaduló CO₂ nagyrészt megfelel a növény növekedése során korábban megkötött széntartalomnak. Ez egy rövid távú biogén szénciklust hoz létre, amelyről általánosan úgy tartják, hogy alacsonyabb nettó hatással van a légköri CO₂-koncentrációra, mint a fosszilis szén kitermelése és elégetése.
Fontos megjegyezni, hogy a bio-alapú kifejezés nem feltétlenül jelent biológiailag lebomlót. A bio-alapú kifejezés kizárólag a felhasznált alapanyagok megújuló eredetére utal, míg a biológiai lebomlás a végtermék kémiai szerkezetétől és az ártalmatlanítás környezeti feltételeitől függ. Ennek megfelelően egy biomassza eredetű ragasztó ugyanazt a tartósságot, vegyi ellenálló képességet és hosszú távú teljesítményt nyújthatja, mint egy hagyományos fosszilis eredetű ragasztó, miközben csökkenti a nem megújuló erőforrásoktól való függést.
02. Az anyagok típusai
A ThreeBondnál a fenntarthatóbb anyagmegoldások iránti elkötelezettségünk részeként olyan ragasztó- és tömítőanyag-választékot fejlesztettünk ki, amely biomassza eredetű alapanyagokat tartalmaz. A megújuló erőforrások kiválasztott összetételekbe történő integrálásával célunk, hogy csökkentsük a fosszilis eredetű alapanyagok használatát, miközben megőrizzük az ipari alkalmazásokhoz szükséges magas szintű teljesítményt, megbízhatóságot és tartósságot.
Bio-alapú technológiáink gondosan kiválasztott, megújuló alapanyagokra épülnek, amelyek mindegyike egyedi kémiai és funkcionális tulajdonságokkal járul hozzá termékeink teljesítményéhez. A jelenleg összetételeinkben használt biomassza eredetű anyagok közé tartozik:
- Ricinusolaj : ricinolsavban gazdag, megújuló növényi olaj, amelyet széles körben alkalmaznak bio-alapú építőelemként poliuretán- és gyantarendszerekhez, kiváló rugalmasságot, tartósságot és vegyi ellenálló képességet biztosítva.
- Fésűkagylóhéj : élelmiszeripari melléktermékekből visszanyert kalcium-karbonát természetes forrása, amely hozzájárul az erőforrások értékesítéséhez, miközben funkcionális ásványi töltőanyagként szolgál a ragasztóösszetételekben.
- Fenyőgyanta : fenyőfákból nyert természetes gyanta, amelyet kiváló tapadásjavító tulajdonságai, adhéziós teljesítménye és megújuló eredete miatt értékelnek.
- Szójaolaj : növényi eredetű megújuló erőforrás, amelyet bio-alapú poliolok és más kémiai köztitermékek előállítására használnak, csökkentve a kőolaj eredetű alapanyagoktól való függést, miközben megőrzi a nagy teljesítményű jellemzőket.
TB1539
Egykomponensű, alacsony hőmérsékleten gyorsan kötő rugalmas ragasztó
- Növényi eredetű polimer felhasználása fő összetevőként (ricinusolaj)
- Rugalmas széles hőmérséklet-tartományban (-35°C és 100°C között)
- Kiváló tapadás különféle anyagokhoz
- Különféle anyagok ragasztása, tömítése és öntése
Viszkozitás100 Pa･s
SzínFekete
Üzemi hőmérséklet-35 és +100°C között
TB1539B
Egykomponensű, alacsony hőmérsékleten gyorsan kötő rugalmas ragasztó
- Növényi eredetű polimer felhasználása fő összetevőként (ricinusolaj)
- Rugalmas széles hőmérséklet-tartományban (-35°C és 100°C között)
- Kiváló tapadás különféle anyagokhoz
- Különféle anyagok ragasztása, tömítése és öntése
Viszkozitás100 Pa･s
SzínFehér
Üzemi hőmérséklet-35 és +100°C között
TB2209
Egykomponensű, hőre keményedő epoxigyanta
- Növényi eredetű polimer felhasználása fő összetevőként (fésűkagylóhéj)
- Kiváló nyírószilárdság és T-hámlasztási szilárdság
- Elektronikai alkatrészek öntése és tömítése, általános ragasztás
Viszkozitás16,6 Pa·s
SzínFekete
Üzemi hőmérséklet-40 és +150°C között
TB3049
UV-kötő gyanta
- Növényi eredetű polimer felhasználása fő összetevőként (fenyőgyanta és szójaolaj)
- Kiváló tapadás üveghez, műanyagokhoz, fémekhez stb.
- UV-LED-del köthető
- Alacsony viszkozitás és könnyű felhasználhatóság
- Ragasztás és öntés
Viszkozitás 500 mPa･s
SzínVilágossárga
Üzemi hőmérséklet-40 és +100°C között
03. Hozzájárulás a fenntarthatóbb folyamatokhoz
A fenntarthatóság túlmutat a megújuló alapanyagok kiválasztásán. A termékek tervezésének, gyártásának és felhasználásának módja is jelentős szerepet játszik a teljes környezeti hatás csökkentésében. A ragasztók és tömítőanyagok hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb gyártási folyamatokhoz azáltal, hogy javítják a gyártási hatékonyságot, csökkentik az anyagfelhasználást, és meghosszabbítják az összeszerelt alkatrészek élettartamát.
A hagyományos mechanikus rögzítési módszerekhez képest a ragasztásos kötés csökkentheti egy összeszerelt egységhez szükséges alkatrészek számát, egyszerűsítheti a gyártási műveleteket, és lehetővé teheti könnyű anyagok használatát. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak a gyártás során felhasznált energia csökkentéséhez, miközben támogatják könnyebb és hatékonyabb termékek fejlesztését olyan iparágakban, mint az elektronika, az autóipar, a repülőgépipar és a megújuló energia.
Emellett a tartós ragasztási és tömítési megoldások javítják a termékek megbízhatóságát és élettartamát azáltal, hogy megvédik az érzékeny alkatrészeket a nedvességtől, vegyi anyagoktól, rezgésektől, portól és hőciklusoktól. A termékek tartósságának növelése segít csökkenteni a karbantartási igényeket, korlátozni a idő előtti cserét, és csökkenteni az anyagpazarlást a termék teljes életciklusa során.
Számos modern ragasztási technológia hozzájárul a tisztább és hatékonyabb gyártáshoz is azáltal, hogy csökkenti az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátását, minimalizálja a folyamat során keletkező hulladékot, és lehetővé teszi az alacsonyabb kötési hőmérsékletet vagy a gyorsabb kötési időt. Ezek a fejlesztések alacsonyabb energiafogyasztást, nagyobb termelékenységet és csökkentett környezeti lábnyomot eredményezhetnek a gyártási műveletek során.