Homepage / Műszaki Információk / Ragasztó Szemináriumok / A Tapadás Alapjai

#Az adhesion alapjai

Az adhesives típusai

Számos különböző célra alkalmas ragasztó létezik. Különféle ragasztókat használnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a vásárlók gyártási folyamataiknak vagy alkalmazásaiknak. A ragasztókat az alábbiak szerint különböztethetjük meg :

— FŐ ÖSSZETEVŐK SZERINTI OSZTÁLYOZÁS

MEC folyamat

Ebben a kategóriában a cement és más anyagok találhatók, amelyek magas, 1000℃ vagy annál magasabb hőmérsékletet is kibírnak, de ez a kategória már kisebb szerepet játszik.

Szilikon alapú (vízüveg és szilikát)
Kalcium alapú (cement és gipsz)

Organikus ragasztók

A legtöbb ragasztó organikus.

Hőre lágyuló gyanták
Hőre keményedő gyanták
Gumi/elastomer

— FORMÁK SZERINTI OSZTÁLYOZÁS

Párásító típus

Olyan vízbázisú ragasztók, amelyeket azáltal készítenek, hogy az gyantát emulgeálják és vízben diszpergálják.

Epoxi gyanta alapú
Polivinil-acetát alapú
Nitrilgumi alapú

Oldószer típus

Olyan ragasztók, amelyeket úgy készítenek, hogy a gyantát oldószerben oldják, mint a volatilis oldószertípusú ragasztók.

Fenolgyanta
Polivinil-acetát
Klórprén gumi alapú

Nem oldószer típus

Olyan ragasztók, amelyek kémiai reakcióval keményednek meg, beleértve a szilikon alapú és epoxi alapú ragasztókat.

Epoxi gyanta alapú
Akrylsav gyanta alapú
Szilikon gumi alapú

Szilárd típus

Olyan szilárd típusú ragasztók, amelyek csomók, porok és filmek formájában vannak.

Epoxi gyanta alapú
Sztirén-butadien gumi alapú

— KEMÉNYÍTÉSI MÓDSZEREK SZERINTI OSZTÁLYOZÁS

Illékony oldószer típus

Oldószerek párolgásával keményednek.
Példa: Gumi paszták és ragasztók műanyag modellekhez.

Polivinil-acetát
Nitril gumi alapú

Párásodásos keményedésű típus

Amikor a levegőben lévő párával reagál.
Példa: Azonnali ragasztók és szilikon alapú folyékony tömítőanyagok.

Cianoakrilát alapú
Szilikon gumi alapú

Hőre keményedő típus

A gyantában lévő keményítő aktiválódik és hő hatására keményedik.
Példa: Egykomponensű epoxi gyanták.

Epoxi gyanta alapú
Akrylsav gyanta alapú

Keményítővel kevert típus

A keményedés akkor történik, amikor az alapanyagot összekeverik egy keményítővel.
Példa: Kétkomponensű epoxi gyanták.

Epoxi gyanta alapú
Szilikon gumi alapú
Akrylsav gyanta alapú

Anaerob keményedési típus

Amikor a levegőt elzárják a fémfelületről, keményedik. Használják csavarokhoz, csatlakozókhoz és csövekhez.

Akrylsav gyanta alapú

UV keményedő típus

Rövid idő alatt keményedik, ha ultraibolya sugárzással sugározzák. Használják üveg- és átlátszó műanyagok ragasztására és tömítésére.

Akrylsav gyanta alapú
Epoxi gyanta alapú

Hőolvadási típus

Megolvasztott állapotban kerül alkalmazásra, és ahogy lehűl, keményedik és rögzül. Használják csomagolásra és könyvkötésre.

Sztirén-butadien gumi alapú

Nyomásérzékeny típus

Szobahőmérsékleten történő nyomás alkalmazásával köt. Használják ragasztószalagokhoz és tömítésekhez.

Akrylsav gyanta alapú

Kétféle nedvesítő típus

Ez a ragasztó lehetővé teszi a bélyegek és más tárgyak ragasztását, miután a száraz ragasztófelületet vízzel nedvesítik, hogy visszaállítsák az adhézióját.

Klórprén gumi alapú
Keményítő típus

Adhesion elmélet

Mi is pontosan az adhesion ?

Röviden magyarázzuk el az adhesion fogalmát. Gondoljunk át néhány tényezőt, amely meghatározza az adhesion erejét. Az adhesion ereje kulcsfontosságú tényező lesz a tervezési követelményeidben.

— AZ ADHESION EREJÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

Áztatás és érintkezési szög

Fontos, hogy a ragasztó beázzon az adherensbe. Az adhesion ereje eltérhet az áztatás mértékétől és az adherens két felületének érintkezési szögétől.

Hogyan működik a kötés

Számos elmélet létezik a kötési mechanizmusokról. Az adhesion ereje eltérhet a különböző kötési folyamatok függvényében.

Kémiai kötés elmélete

A ragasztó kémiai reakciót vált ki a ragasztó és az adherens között. Ahogy ez a kémiai reakció molekulákat köt össze, az adhézió erősebbé válik

Abszorpciós elmélet

Hidrogén kötés alakul ki a ragasztó és az adherens között, létrehozva egy olyan erőt, amely vonzza őket egymáshoz. A hidrogén kötések kötési energiája gyengébb, mint a kémiai kötéseké.

Anklózási hatás elmélete

A ragasztó behatol az adherens felületén lévő pórusokba, és oda kötődik. Az adhéziós erő a hatás erejétől függ.

Elektrosztatikus elmélet

A kötési erőt a statikus elektromosság hatása generálja. Az adhéziós erő viszonylag gyenge.

Kölcsönös diffúziós elmélet

A kötés akkor következik be, amikor két adherens felületeit a ragasztó oldja fel. Mivel mindkét adherens felülete feloldódik, a kötési erő erős lesz.

Hogyan kapja meg az adherens a húzóerőt

Különböző módokon lehet erőt alkalmazni az adherensre, hogy lehúzást eredményezzen. A ragasztó kiválasztása és alkalmazási módszere az alábbiak figyelembevételével történik :